Egy dolog megmagyarázatlan maradt, vagy legalább is annak tűnhet az előző bejegyzésből. Először is, akinek nem lett volna világos, a mi esetünkben az Eladó, és a Vevő egy zsebre dolgoztak, tehát ha nem is egy személy, de ők ketten (hárman, öten...) egy oldalon álltak. Rohadtul éreztem magam, amikor ez tudatosult bennem. Gondoljatok bele ti is. Amikor folyt az egyeztetés az árról, vagy a szállítás napjáról... Szinte látom magam előtt ahogy telefonálás közben összekacsintanak a tetvek, vagy amikor letesszük a telefont... pacsi a levegőben, "megvan a madár...". Ezen nem egyszerű túltenni magad. Nem hiszem, hogy össze tudnám számolni hány halálnemet találtam ki átverőimnek, de akármennyi is volt, mindet jól esett kitervelni és végiggondolni, gondolatban látni szenvedéseiket. Hányszor pergett le a szemem előtt az egész eset. Elejétől a végéig. Ha "leforgott a film" mindig találtam olyan pontokat az események láncolatában, ahol fel kellett volna állni, meg kellett volna fordulni és hagyni kellett volna az egészet a francba, és nem kellett volna megkötni az üzletet. Mindenki okulására megemlítenék néhányat, amit ugyan tudtam akkor is amikor elutaltuk a pénzt, de valahogy nem került tudatom felszínére, és nem tettem azt amit most mindenkinek tanácsolok.
- A cég az előző évben, annak is a végén alakult. - ez önmagában még nem lenne baj, hisz minden céget megalakítanak valamikor, és megkezdi a működését, de itt már érdemes figyelnünk.
- A vállalkozásnak ugyanaz az ügyvezetője, mint a tulajdonosa, mégis valaki egészen más jár el a nevében, és ő természetesen a cégokmányok margóján sincs megemlítve. Amikor viszont erre rákérdezünk, hogy esetleg egy alkalmazottal van e dolgunk, nem az a válasz, hogy küldjük a 1041-es APEH nyomtatványt, (ezen kell bejelenteni az alkalmazottakat) hanem valós, vagy színlelt felháborodást kapunk, és azt kérdezi a patkány, hogy "szórakozik velem?", vagy " nem akar üzletet kötni?" Hát ez is legyen gyanús...
- A cég székhelyszolgáltatást vesz igénybe. - ez sem bűn önmagában, és biztos, hogy van sok-ezer cég aki a székely problémáit csak így tudja megoldani, és mégis a törvények betartásával dolgozik, de legyetek óvatosabbak egy ilyen céggel, ugyanis ha valami gond van, nincs meg az a lehetőségünk, hogy odamenjünk, és a szemükbe nézzünk üzletfeleinknek.
- A telefonszámok titkosak, vagy valaki egészen más magánszemély nevén van....Miért? Egy cégnek nem az a jó, ha minél többen ismerik, és elérik?
- Nyilvános helyen akarnak találkozni, bevásárlóközpontban, kávézóban, benzinkúton,... hát nincs egy budi sem ami az övé, vagy nem akarja, hogy tudjuk, hogy hol lehet utolérni...?
Vevői oldalon ugyan ezek és még:
- Bekínálja a nagy tuti üzletet... legyünk egy kicsit önkritikusabbak. Vajon miért a mi kis (vidéki) vállalkozásunkat találja meg egy számunkra beláthatatlan, ne adj Isten, nem profilba vágó üzlettel, hisz soha nem is hirdettünk, még csak hasonlót sem. A nagykutyák, a nagykutyákkal szeretnek játszani.
- Árajánlatunkra annyira kedvezően reagál, hogy elgondolkodunk, nem adtuk e termékeinket egy kicsit olcsón. Ugyan már! Ki ne alkudna egy árajánlatból....
- Olyan üzleti partnereket említ meg, mint az ő vevői, amikről eddig csak a híradóba, vagy földrajz órán hallottunk. Olyanra gondolok, mint NATO, ENSZ vagy mongóliai vevők. Lássuk be, Mongóliához nem Magyarország van a legközelebb, hogy innen kelljen szállítani, valamint az említett nemzetközi szervezetek nincsenek rászorulva egy olyan beszállítóra, aki ránk szorul.
Gondolom néhány olvasó most azt mondja, ha ennyire okos vagyok/voltam, akkor, hogy kerültem mégis a hálójukba. Nem tudom. Erre nincs számomra is elfogadható magyarázatom. Valószínűleg segít, hogy eltelt azóta néhány hónap. Ez idő alatt megtanulja az ember higgadtabban szemlélni az esetet, ezáltal tisztábban lát. Az egész nem ennyire összeszedett akkor, amikor az ember csak az ügymenetre, és a sikerre koncentrál. Mi, a vállalkozásunk soha nem károsított meg senkit, még véletlenül sem. Egyszerűen eszembe nem jutott, hogy átverhetnek minket. Már csak azért sem, mert ahogy az elején is említettem, ellenőriztem a partner jelölteket, még jóval az üzletkötés előtt. Mind a mai napig minden állami, vagy fizetős céginformációs szolgáltatónál (ők is az állam adataiból dolgoznak) makulátlan cégként szerepelnek.(!!) Erre a későbbiek folyamán még visszatérek.
Szóval az előbb leírtaknak egy részét tudtam, még az átverés előtt, de sok olyan dolog is van, amit csak utána tudtam meg, derítettem ki. Haladjunk szépen sorjában:
A Vevő egy nyugat-dunántúli városba kérte az árut, mondván, ő ott bérel raktárt. Mikor a cím alapján előkerítettem a raktár telefonszámát, elmondták, hogy ugyan szó volt a Vevővel egy bérleti szerződésről, de már az ajánlatra sem reagáltak, sőt 6 héttel ezelőtt is volt náluk egy kamion, aki nekik hozott árut, de természetesen érdemben szóba se álltak vele, mert nem volt, és a mai napig sincs jogalapja a Vevőnek hozzájuk árut érkeztetni. Miért nem hívtam fel a szállítás előtt? Nem tudom.
Az eladó a székhelyszolgáltatónál utoljára akkor járt, amikor kifizette egy évre előre a szolgáltatási díjat, és azóta senki nem látta, a hölgy azt mondta, hogy már meg sem ismerné Eladót. Ha őket is felhívom időben, most biztosan jobban érezném magam.
A termékről kiderült, hogy régóta kering a "piacon", és "mindenki" tudja, hogy nem szabad foglalkozni vele. No comment.
A korábbi áldozataiktól megtudtam, hogy egyikük már februárban, vagy március elején feljelentést tett ellenük a rendőrségen. Nem sokkal az esetünk után, már a sajtó is tudott egy feljelentésről, bár ott az élelmiszereket ellenőrző szakhatóság (NÉBIH) tett feljelentést.
A cikkekért kattints ide vagy ide.
folyt köv.
