Túl mindenen, a különböző elkeseredettségi fokokon, amikor már azt hittem, hogy nem csúszhatok az életkedvemet tekintve lejjebb, tudatosult bennem egy régebben tudott, de annál fájóbb törvénymódosítás, és annak következményei.
A Kormány ugyanis 2012.-től kivonult az Élelmiszerlánc Felügyelet finanszírozásából, és azt a piaci szereplőkre bízta. A törvény szövege itt olvasható.
GRATULÁLUNK!!!!
Ismét egy nem hagyományos, "unortodox" intézkedés. És, hogy miért-e nem mindennapi forró gratuláció, a számokat nézve, látva kiderül.
A törvény úgy rendelkezik, hogy mindenki, akinek az élelmiszerhez csak egy kicsit is köze van fizetnie kell. A mindenki alatt nem csak a boltokat, kereskedőket, zöldségtermelőket, állattartókat kell érteni, hanem olyan"messzire" kell elmenni, mint például a permetezőgép-gyártó, vagy a magasnyomású mosó berendezést gyártó , javító vállalkozás, aki élelmiszeripari beszállító. A fizetés alapja a cég, vagy vállalkozás előző évi árbevétele (!), az adó a díj mértéke, az árbevétel 0,1%-a.
Ha végiggondoljuk, hogy egy-egy végtermék előállítása, forgalmazása során hányszor cserél gazdát, vagy mennyi azon vállalkozások száma, akik egy nagyobb gyárba beszállítanak, és ezeket összeadva annyiszor 0,1%-ot hozzáadunk a termék árához, akkor igen meglepő eredményt kapunk. Csak abba kell belegondolni, hogy egy termék előállításában résztvevő, minden 10. szereplő 1 százalékkal emeli az árat. Mivel a háztartások legtöbbet élelmiszerekre költenek, ezek a 0,1-1 százalékok mindenkit érintenek, mindenkitől elvesznek.
Az éremnek ez az egyik oldala.
A másik, az igazságos közteherviselés.
Az adó A díj alapja az árbevétel, ami messze nem tükrözi egy-egy vállalkozás eredményességét. Hány olyan nagy cégről hallani, hogy árbevétele ugyan majdnem elérte a tervezettet, de veszteséges maradt az adott évben, vagy időszakban. ( legutóbb például a Microsoft-ról lehetett ilyeneket olvasni) Jelentem, ehhez nem kell nagy cégnek lenni, a kicsik is tudnak ilyeneket csinálni. Vagy: az árbevétel még nyereséges működés esetén sem tükrözi az árrést, azaz, hogy 100 forint befolyó pénzből, mennyi a nyereség. A mi cégünk kb 1%-os árrést alkalmaz. A Tesco, ezzel szemben minimum 10%-os árréssel dolgozik, de inkább 30, ha azt vesszük figyelembe, hogy az árbevételének 4%-a lett az adózott eredménye. Egyből látszik, hogy nem ugyanakkora teher a díjfizetés, minden szereplőnek.
És nem utolsó sorban rendkívül módon zavar, hogy a Nemzeti Élelmiszer-Biztonsági Hivatal (NÉBIH), miközben a pénzemre gyúr, nem védett meg attól, hogy lejárt, átcsomagolt, átcímkézett árut adjanak el nekünk, sőt ezek az áruféleségek folyamatosan keringenek a piacon, és mindig kárt okoznak.
Mindegy. Ha lesz rávalónk, befizetjük...ezt is.
folyt. köv.
